Artwork

محتوای ارائه شده توسط G7. تمام محتوای پادکست شامل قسمت‌ها، گرافیک‌ها و توضیحات پادکست مستقیماً توسط G7 یا شریک پلتفرم پادکست آن‌ها آپلود و ارائه می‌شوند. اگر فکر می‌کنید شخصی بدون اجازه شما از اثر دارای حق نسخه‌برداری شما استفاده می‌کند، می‌توانید روندی که در اینجا شرح داده شده است را دنبال کنید.https://fa.player.fm/legal
Player FM - برنامه پادکست
با برنامه Player FM !

Az idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erre

 
اشتراک گذاری
 

Manage episode 340006997 series 2530805
محتوای ارائه شده توسط G7. تمام محتوای پادکست شامل قسمت‌ها، گرافیک‌ها و توضیحات پادکست مستقیماً توسط G7 یا شریک پلتفرم پادکست آن‌ها آپلود و ارائه می‌شوند. اگر فکر می‌کنید شخصی بدون اجازه شما از اثر دارای حق نسخه‌برداری شما استفاده می‌کند، می‌توانید روندی که در اینجا شرح داده شده است را دنبال کنید.https://fa.player.fm/legal
https://g7.hu/uploads/2022/09/g7_aszaly_magyarorszagon_mixdown.mp3

Ezelőtt az eddigi legextrémebb év a 2003-as volt, de az idei aszály ezt a Duna-Tisza-közétől keletre bőven felülírta. Nagyon kevés csapadék esett a tavaszi és nyári időszakban és nagyon magas volt a száraz napok összege is – mondta Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE meteorológiai tanszékének doktorandusza a G7 Podcastban.

A nyári aszályok elmúlt 50 évre vonatkozó adatai alapján az aszályos félévek gyakorisága ugyan nem nőtt, mivel az éghajlatunknak van egy természetes belső változékonysága, de az látszik, hogy egyre súlyosabbak ezek az aszályok, illetve a számok alapján az is látszik, hogy 1990 után kezdett nőni ezeknek a gyakorisága.

Aszályról akkor beszélünk, amikor kevés a víz a talajban. Ez akkor fordulhat elő, ha kevés csapadék hullik, de attól is kialakulhat, ha a magas hőmérséklet miatt a párolgás nagy. „Nagyon kevés csapadék is esett az idei tavaszi és nyári időszakban és nagyon magas volt a száraz napok összege is, amikor a párolgás nagyobb volt” – mondta Szabó Péter.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A G7 Podcast nyári szünet utáni visszatérő adásában a Másfélfok.hu szerzőivel arról beszélgettünk, hogy mit jelentett a klímaváltozás kontextusában az idei brutális aszály, és hogy ennek milyen vonatkozásai vannak az ország jövőbeli időjárásával, élelmezésével és mezőgazdaságával kapcsolatban.

A podcastban megszólal: Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, Lehoczky Annamária a klímatudományok doktora, a Fauna & Flora International nemzetközi szervezet klímaváltozási szakértője, és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza.

Az aszály a klímaváltozás időjárásra gyakorolt hatásait tekintve bizonyos értelemben tipikus jelenségnek számít, mert több hatás együttes jelenléte váltja ki.

A klímaváltozás alatt nem csak folyamatos melegedést kell elképzelni, a kilengések is súlyosak lehetnek lehetnek, a szélsőséges események is gyakoribbá, súlyosabbá válhatnak. És az is előfordulhat, hogy nem egy adott esemény extrém, hanem ezek együttes előfordulása alakít ki olyan feltételeket, ami problémát okozhat

– mondta Kiss Anna, megjegyezve, hogy Európában ezek közül a hőhullámok és a kevés csapadék együttese a leginkább fenyegető hatás.

Ezt a jelenséget az adatok is alátámasztják: miközben a régiónkban a tavaszi és nyári időszakban a csapadékösszeg nőtt, a száraz napok száma is növekedett. Az aszályok kialakulásához így az is hozzájárul, hogy néha túl sokat, néha viszont túl keveset esik az eső.

A jövőre vonatkozó előrejelzések alapján a csapadék éven belüli eloszlásának változására számíthatunk. A téli időszakban több és intenzívebb csapadék lesz, nyáron pedig megint csak a szélsőségek jelennek meg. Hosszabbak és gyakoribbak lesznek az összefüggő száraz periódusok és aztán pedig egyszerre hullik ki több csapadék

– mondta Kis Anna.

Ezek a változások arra is hatással lesznek, hogy az ország egyes régiói hogyan fognak kinézni. A jelenlegi károsanyag-kibocsátási szint mellett ugyanis a tölgyesek és bükkösök a század végére eltűnhetnek, és az ország jelentős része erdős sztyeppévé válhat.

Mindennek jelentős mezőgazdasági és élelmezési vonatkozásai is vannak. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb jelentése alapján egy pesszimista éghajlati forgatókönyv megvalósulása esetén a jelenleg művelésre alkalmas területek körülbelül egyharmada az évszázad végére művelésre alkalmatlanná válhat az egyre nagyobb hőség és az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt.

Az emberiség élelmezése szempontjából legfontosabb négy gabonanövény, a kukorica, a búza, a rizs és a szója globális hozama akár 30 százalékkal is csökkenhet a század végére. Magyarország esetében még borúsabbak a kilátások, a kukoricatermő vidékeken akár 60-80 százalékos visszaesés is elképzelhető a század végére. „Ehhez hasonló nagyságú visszaesés Európában még Spanyolországban várható, máshol nem” – mondta erről Lehoczky Annamária, hozzátéve, hogy az egyre melegebb és szárazabb viszonyok nem kedveznek egyik fő gabonanövényünknek sem, és a magyar mezőgazdaság alkalmazkodása nem túl előrehaladott.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet számításai szerint a búza hozama a század végére pedig akár 21 százalékkal csökkenhet, még öntözés, illetve fokozott műtrágyázás mellett is. És a burgonyával sem jobb a helyzet, fél évszázad alatt szinte a tizedére esett vissza a burgonyatermesztés hazánkban. Sajnos nem túl jók ezek a kilátások, ha nem kezdünk el alkalmazkodni

– mondta.

Néhány, a beszélgetésben említett, vagy vonatkozó cikk a Másfélfok.hu-ról:

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak - egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éveA G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően ritka, hogy valaki csak egy innovatív ötletből meggazdagodva került a globális elitbePogátsa Zoltán frissen megjelent könyve kapcsán a gazdagok reputációépítéséről és a globális elit hazai relevanciájáról is volt szó az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 Podcast: A klímacélokat és a jó gazdasági kilátásokat is bukhatjuk az energiaválság miattA járvány és a háború előtt volt egyfajta elképzelés a zöld átmenetről, de a válságok sorozata olyan kérdések elé állít minket, amikre egyelőre nem tudjuk a válaszokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagasabb inflációt és alacsonyabb növekedést okozhat a nagy költségvetési kiigazításA rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb költségvetési kiigazítását jelentette be a kormány. Ennek a lehetséges hatásait jártuk körbe az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről isOlyan feszültség van a nemzeti tőke helyzetbe hozása és a világgazdasági szintlépés között, amibe korszakokon átívelően törik bele a magyar elitek bicskája. Gerőcs Tamás a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a médiaMilyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát? A G7 eheti podcastja emellett arról szól, hogy a független újságok oknyomozó tevékenysége nyomán fény derülhet vállalati károkozásokra is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉszak-Korea szintjére taszíthatja az orosz gazdaságot Putyin háborújaG7 Podcast! Milyen következménye lenne az EU tagállamaira és Oroszországra az olajembargónak, és mennyire számít keménynek az EU hatodik szankciós csomagja?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKockázatos, de nagy nyereséggel kecsegtető év jöhet a magyar agráriumbanA termelés drágulása és az orosz-ukrán piacok zsugorodása a bátor és szofisztikált gazdasági megoldásokkal dolgozó gazdáknak kedvez. Ezekről is szó volt a G7 e heti podcastjában.

The post Az idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erre first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 قسمت

Artwork
iconاشتراک گذاری
 
Manage episode 340006997 series 2530805
محتوای ارائه شده توسط G7. تمام محتوای پادکست شامل قسمت‌ها، گرافیک‌ها و توضیحات پادکست مستقیماً توسط G7 یا شریک پلتفرم پادکست آن‌ها آپلود و ارائه می‌شوند. اگر فکر می‌کنید شخصی بدون اجازه شما از اثر دارای حق نسخه‌برداری شما استفاده می‌کند، می‌توانید روندی که در اینجا شرح داده شده است را دنبال کنید.https://fa.player.fm/legal
https://g7.hu/uploads/2022/09/g7_aszaly_magyarorszagon_mixdown.mp3

Ezelőtt az eddigi legextrémebb év a 2003-as volt, de az idei aszály ezt a Duna-Tisza-közétől keletre bőven felülírta. Nagyon kevés csapadék esett a tavaszi és nyári időszakban és nagyon magas volt a száraz napok összege is – mondta Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE meteorológiai tanszékének doktorandusza a G7 Podcastban.

A nyári aszályok elmúlt 50 évre vonatkozó adatai alapján az aszályos félévek gyakorisága ugyan nem nőtt, mivel az éghajlatunknak van egy természetes belső változékonysága, de az látszik, hogy egyre súlyosabbak ezek az aszályok, illetve a számok alapján az is látszik, hogy 1990 után kezdett nőni ezeknek a gyakorisága.

Aszályról akkor beszélünk, amikor kevés a víz a talajban. Ez akkor fordulhat elő, ha kevés csapadék hullik, de attól is kialakulhat, ha a magas hőmérséklet miatt a párolgás nagy. „Nagyon kevés csapadék is esett az idei tavaszi és nyári időszakban és nagyon magas volt a száraz napok összege is, amikor a párolgás nagyobb volt” – mondta Szabó Péter.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A G7 Podcast nyári szünet utáni visszatérő adásában a Másfélfok.hu szerzőivel arról beszélgettünk, hogy mit jelentett a klímaváltozás kontextusában az idei brutális aszály, és hogy ennek milyen vonatkozásai vannak az ország jövőbeli időjárásával, élelmezésével és mezőgazdaságával kapcsolatban.

A podcastban megszólal: Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, Lehoczky Annamária a klímatudományok doktora, a Fauna & Flora International nemzetközi szervezet klímaváltozási szakértője, és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza.

Az aszály a klímaváltozás időjárásra gyakorolt hatásait tekintve bizonyos értelemben tipikus jelenségnek számít, mert több hatás együttes jelenléte váltja ki.

A klímaváltozás alatt nem csak folyamatos melegedést kell elképzelni, a kilengések is súlyosak lehetnek lehetnek, a szélsőséges események is gyakoribbá, súlyosabbá válhatnak. És az is előfordulhat, hogy nem egy adott esemény extrém, hanem ezek együttes előfordulása alakít ki olyan feltételeket, ami problémát okozhat

– mondta Kiss Anna, megjegyezve, hogy Európában ezek közül a hőhullámok és a kevés csapadék együttese a leginkább fenyegető hatás.

Ezt a jelenséget az adatok is alátámasztják: miközben a régiónkban a tavaszi és nyári időszakban a csapadékösszeg nőtt, a száraz napok száma is növekedett. Az aszályok kialakulásához így az is hozzájárul, hogy néha túl sokat, néha viszont túl keveset esik az eső.

A jövőre vonatkozó előrejelzések alapján a csapadék éven belüli eloszlásának változására számíthatunk. A téli időszakban több és intenzívebb csapadék lesz, nyáron pedig megint csak a szélsőségek jelennek meg. Hosszabbak és gyakoribbak lesznek az összefüggő száraz periódusok és aztán pedig egyszerre hullik ki több csapadék

– mondta Kis Anna.

Ezek a változások arra is hatással lesznek, hogy az ország egyes régiói hogyan fognak kinézni. A jelenlegi károsanyag-kibocsátási szint mellett ugyanis a tölgyesek és bükkösök a század végére eltűnhetnek, és az ország jelentős része erdős sztyeppévé válhat.

Mindennek jelentős mezőgazdasági és élelmezési vonatkozásai is vannak. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb jelentése alapján egy pesszimista éghajlati forgatókönyv megvalósulása esetén a jelenleg művelésre alkalmas területek körülbelül egyharmada az évszázad végére művelésre alkalmatlanná válhat az egyre nagyobb hőség és az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt.

Az emberiség élelmezése szempontjából legfontosabb négy gabonanövény, a kukorica, a búza, a rizs és a szója globális hozama akár 30 százalékkal is csökkenhet a század végére. Magyarország esetében még borúsabbak a kilátások, a kukoricatermő vidékeken akár 60-80 százalékos visszaesés is elképzelhető a század végére. „Ehhez hasonló nagyságú visszaesés Európában még Spanyolországban várható, máshol nem” – mondta erről Lehoczky Annamária, hozzátéve, hogy az egyre melegebb és szárazabb viszonyok nem kedveznek egyik fő gabonanövényünknek sem, és a magyar mezőgazdaság alkalmazkodása nem túl előrehaladott.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet számításai szerint a búza hozama a század végére pedig akár 21 százalékkal csökkenhet, még öntözés, illetve fokozott műtrágyázás mellett is. És a burgonyával sem jobb a helyzet, fél évszázad alatt szinte a tizedére esett vissza a burgonyatermesztés hazánkban. Sajnos nem túl jók ezek a kilátások, ha nem kezdünk el alkalmazkodni

– mondta.

Néhány, a beszélgetésben említett, vagy vonatkozó cikk a Másfélfok.hu-ról:

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak - egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éveA G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően ritka, hogy valaki csak egy innovatív ötletből meggazdagodva került a globális elitbePogátsa Zoltán frissen megjelent könyve kapcsán a gazdagok reputációépítéséről és a globális elit hazai relevanciájáról is volt szó az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 Podcast: A klímacélokat és a jó gazdasági kilátásokat is bukhatjuk az energiaválság miattA járvány és a háború előtt volt egyfajta elképzelés a zöld átmenetről, de a válságok sorozata olyan kérdések elé állít minket, amikre egyelőre nem tudjuk a válaszokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagasabb inflációt és alacsonyabb növekedést okozhat a nagy költségvetési kiigazításA rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb költségvetési kiigazítását jelentette be a kormány. Ennek a lehetséges hatásait jártuk körbe az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről isOlyan feszültség van a nemzeti tőke helyzetbe hozása és a világgazdasági szintlépés között, amibe korszakokon átívelően törik bele a magyar elitek bicskája. Gerőcs Tamás a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a médiaMilyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát? A G7 eheti podcastja emellett arról szól, hogy a független újságok oknyomozó tevékenysége nyomán fény derülhet vállalati károkozásokra is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉszak-Korea szintjére taszíthatja az orosz gazdaságot Putyin háborújaG7 Podcast! Milyen következménye lenne az EU tagállamaira és Oroszországra az olajembargónak, és mennyire számít keménynek az EU hatodik szankciós csomagja?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKockázatos, de nagy nyereséggel kecsegtető év jöhet a magyar agráriumbanA termelés drágulása és az orosz-ukrán piacok zsugorodása a bátor és szofisztikált gazdasági megoldásokkal dolgozó gazdáknak kedvez. Ezekről is szó volt a G7 e heti podcastjában.

The post Az idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erre first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 قسمت

所有剧集

×
 
Loading …

به Player FM خوش آمدید!

Player FM در سراسر وب را برای یافتن پادکست های با کیفیت اسکن می کند تا همین الان لذت ببرید. این بهترین برنامه ی پادکست است که در اندروید، آیفون و وب کار می کند. ثبت نام کنید تا اشتراک های شما در بین دستگاه های مختلف همگام سازی شود.

 

راهنمای مرجع سریع